Egyesületünk: célunk, tagságunk
1878. november 11-én hatalmas tűz pusztította el a falu nagy részét. A falu apraja-nagyja összegyűlt és szinte a semmiből újjáépítette a települést. Védőszentjévé fogadta Szent Flóriánt.
1880-ban férfiak és asszonyok közösen megalapították a Tűzoltó Egyletet. Az emberek felismerték, hogy egymással összefogva, tudásukat, tapasztalataikat egymással megosztva jobban tudnak segíteni a bajba jutottakon.
Módosabb gazdák segítségével sikerült egy kocsifecskendőt vásárolni, ami abban az időben nagyon hatékony felszerelés volt. Ma a körmendi HTP-nél (hivatásos tűzoltó-parancsnokság) van kiállítva.
Később zászlót készítettek és 1930-ban szentelték fel. A zászlórúdba szegeket ütöttek, amin a támogatók neve szerepel. A selyem zászló kézzel hímzett, mindkét oldalának középen festmény található. Szent Flórián és Szent Imre arcmása mára megkopott kicsit, de a zászlót őrizzük és folyamatban van az eredeti óvó környezetbe helyezése, illetve hasonmásának elkészítése, amit a hétköznapokban is tudunk használni.
Az egyesület ezután vásárolt egy kismotorfecskendőt, ami kb.: 100-150 liter/perc kapacitású berendezés volt. A mai napig üzemel, a
Vas Megyei Szent Flórián Tűzoltó Szövetség Múzeumában látható.
1958-tól egységkönyvet vezettek, melyben a tagok nyilvántartása, tevékenységük és fontosabb eseményeik bejegyzésre kerültek. AZ első nyilvántartott tagok névsora 1913-ból való.
Az egyesület később a vasaljai Önkéntes Tűzoltó Egyesület egységeként működött, mivel a tanácsi rendszer csak a központi vasaljai egyesületet támogatta, így a pinkamindszenti, kemestaródfai és magyarnádaljai egységek felszerelései messze elmaradtak a vasaljai egységétől. Egyéni védőfelszereléseket nem kaptak, csak a meghibásodott felszerelésket javították.
Az egyesület később a vasaljai Önkéntes Tűzoltó Egyesület egységeként működött, mivel a tanácsi rendszer csak a központi vasaljai egyesületet támogatta, így a pinkamindszenti, kemestaródfai és magyarnádaljai egységek felszerelései messze elmaradtak a vasaljai egységétől. Egyéni védőfelszereléseket nem kaptak, csak a meghibásodott felszerelésket javították. (Vasalja lakossága ekkor: 570 fő, Pinkamindszenté: 492 fő)
Az 1960-as években az egyesület kapott egy nagyobb kismotorfecskendőt 400l/perc teljesítménnyel, teljes felszereléssel utánfutón.
Ez a fecskendő ma is üzemképes. Ezzel az eszközzel az egyesület nagyon sok területi tűzoltó versenyen kimagasló eredményeket ért el.
A mára felújított Szerházban a Helytörténeti kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők az elismerő okleveleket, melyből a legkorábbi egy 1964-es 2. helyezés.
1991 októberében újra önálló egyesületet hoztunk létre, miután megszűntettük a vasaljai egyesület pinkamindszenti egységét.
A 1990-es évek közepéig a tagok aktívan részt vettek a temetkezési szertartások lebonyolításában.
1992-ben egy gépjármű-fecskendővel bővült az eszköztár.
Az egyesület létszáma: 21 fő
16 képzett tűzoltó
2-2 fő tűzoltóparancsnoki - tűzoltásvezetői képzettséggel rendelkezik
eszközök:
1200 l/perc - szivattyú
1 raj védőruházata (csízma, sisak) - 6 fő
áramfejlesztő
motorfűrész - 2 db
zagyszívattyú
kéziszerszámok
tömlők
Ezek nagy részét pályázati forrásokból vásároltuk meg a körmendi HTP és a Vas megyei Tűzoltó Szövetség segítségével.
Az egyesület fenntartásában nagy szerepet vállal Pinkamindszent Község Önkormányzata.